Falnak ütközött tavaly az alapkezelői piac - írja a BCG legújabb, Global Asset Management tanulmányában. A nagy vagyonkezelői piacok tavaly többségükben negatív hozamokat tudtak csak felmutatni, a tőke elkezdett kiáramlani, ami sok esetben létszámcsökkentéshez vezetett. Mindezzel párhuzamosan a profitabilitás is csökkent, a bevételek pedig visszaestek, de a működési profit még így is elérte átlagban a 35%-ot, és sokat javít a képen az is, hogy az idei első félévben a piacok is magukhoz tértek. A technológiai újítások azonban elkerülhetetlenek, a BCG szerint öt olyan trend lesz, amely alaposan felforgatja majd az alapkezelői piac közeljövőjét.
Abban a szakértők egyetértenek, hogy az aktívan és passzívan kezelt alapok kezelt vagyona paritáshoz ér majd, miután a passzív alapok fokozatosan zárkóznak fel az aktívak mögött. Az időpontban viszont nincs egyetértés: a PwC legújabban 2025-re teszi ezt a dátumot, holott a Moody's korábban 2021-re jósolta a paritást - írja a Financial Times.
A befektetési alapokba áramló nettó befektetések több mint felét a BlackRock és a Vanguard zsebelte be tavaly - írja a Morningstar adataira hivatkozva a Financial Times.
A Franklin Templeton és az Invesco alapjai vesztették el a legtöbb ügyfélpénzt tavaly világszerte, miután a turbulens piaci környezet hatására jelentős tőkekiáramlást lehetett megfigyelni az aktív vagyonkezelésre építő szolgáltatóktól - írja a Financial Times.
Egy friss tanulmány szerint ötödével eshetnek vissza az alapkezelői díjak, ez pedig jelentősen megkurtíthatja a profitokat. A szűkülő termékpaletta miatt pedig 2025-re az aktívan kezelt alapok negyede tűnhet el a piacról - írja a Financial Times.
Ahhoz képest, hogy lassan már a csapból is az folyik, mennyire veszik át a befektetési alapok piacán a hatalmat a passzívan kezelt alapok, a legtöbb tőkét az USA-ban és Európában is rendre az aktívan kezelt alapok gyűjtötték be 2017-ben. Mindeközben kezd elterjedni a piacon egy új, hibrid őrület: a smart béta-forradalom. Bár a smart béta alapok a piacon kezelt vagyon mindössze 0,5%-át teszik ki, 2012 óta éves alapon 30%-kal nő a bennük kezelt vagyon, szemben a hagyományos passzívan kezelt alapok 13%-ával.
Csökkentette az aktív alapokban való kitettségét az egyik legnagyobb svéd nyugdíjalap, mivel a menedzsment szerint nem éri meg kifizetni az aktív vagyonkezelés plusz költségeit - írja a Bloomberg.
A 160 ezer milliárd jent, tehát mintegy 1500 milliárd dollárt kezelő japán állami nyugdíjalap (GPIF) bejelentette: nincs szüksége a jövőben aktív vagyonkezelőkre, csak akkor, ha jobb hozamokat tudnak elérni, mint az indexkövető társaik - számol be a hírről a Bloomberg.
Soha ilyen olcsón nem lehetett még Amerikában befektetési alapot venni, mint 2017-ben. Az alapok vagyonarányos költségterhelése tavaly 0,52%-ra csökkent a 2016-os 0,56%-ról, ami 8%-os díjcsökkenést jelent. A Morningstar legfrissebb tanulmánya szerint ilyen arányú díjcsökkenés eddig még nem volt, ezzel egy év alatt 4 milliárd dollárt spóroltak a befektetők.
Szigorú új szabályokat vezet be a brit felügyelet az alapkezelői piacon, hogy visszaszorítsa a helytelen, nem az ügyfelek érdekeit néző viselkedést és visszaállítsa az ügyfélbizalmat a 8100 milliárd fontot kezelő szektor iránt - írja a Financial Times.
Folyamatosan csökken az USA-ban a befektetési alapok száma, olyannyira, hogy tavaly volt sorozatban a második év, amikor több alapot szüntettek meg, mint amennyit indítottak. A folyamat mögött pedig nem a korábban már tapasztalat piaci turbulenciák és befektetői nyomás állnak, hanem egy szélesebb körű piaci változás mozgatja a szálakat - írja a Financial Times.
Árháború zajlik a befektetési alapok piacán, hiába teljesítették felül tavaly az aktívan kezelt alapok a referenciaindexeiket, nem dőlhetnek hátra, az ETF-ek térnyerésével ugyanis további díjcsökkentésekre kell berendezkedniük az alapkezelőknek - számol be a hírről a Financial Times.
Nagy kihívások elé állítják az utóbbi években tapasztalt befektetői fókuszváltások az alapkezelőket, az eddig többnyire aktív vagyonkezelésre építő szolgáltatók kénytelenek a passzív és vegyes vagyonkezelés felé fordulni, ha fel akarják venni a versenyt. A Fidelity International londoni konferenciáján felszólaló szakértők szerint az ETF-ek nem jelentenek versenytársat az aktívan kezelt alapoknak, és a tavalyi politikai események után megtanulhattuk, hogy befektetőként inkább a vállalati teljesítményre kell koncentrálni, mintsem a politikára és annak láthatóan elenyésző valós gazdasági hatásaira.
Az év első három hónapjában 24 milliárd dollárnyi friss tőke áramlott az ún. "smart-beta" alapokba, ami éves összevetésben 2000%-os növekedést jelent. Az aktívan és passzívan kezelt alapok között félúton elhelyezkedő befektetések annak ellenére mutatnak nagy felfutást, hogy már figyelmeztetés is jött: a teljesítményük szörnyen rosszra is fordulhat - írja a Financial Times.
A legfrissebb adatok szerint annak ellenére, hogy egyre nagyobb a verseny az olcsó, indexkövető alapok térnyerésével, az aktívan kezelt részvényalapok költségei nem csökkentek számottevően az elmúlt évtizedben - írja a Financial Times.
Nem igaz, hogy a passzívan kezelt alapok a legtöbb esetben jobban teljesítenének, mint az aktívan kezelt társaik - legalábbis ezt állítja a körtvényalapokkal kapcsolatban a Pimco egy friss blogbejegyzésében. A bejegyzést író portfóliómenedzser szerint az aktív alapok és az ETF-ek több időtávon is jobb teljesítményt értek el, még a díjak levonása után is.
Prevost nem volt kifejezetten esélyes, nagyon kevesen fogadtak rá.
Várhatóan többen is követik majd a példájukat.
Obszcén, diszkriminatív és elutasító.
Szerintük megváltozott a helyzet.
Úgy néz ki, mégsem zárult le a béketeremtés.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
